Szilágyi Norbert : Erdély
Nem jártam még ott.
Nem álltam még oly fenyők alatt,
Melyek a mennyig nőnek,
Menedéket ádnak a magyar őznek
S köztük csörgedez a hűs patak.
Nem hallottam még szavát a szélnek,
Mikor fülembe súgja: Üdv, testvér,
Telepedj ide mellém, végre hazaértél!
Nem kóstoltam vizét a hűs Küküllőnek!
Nem simítottam oly mezőt, édent,
Mely merre ellátsz, zöld örökké,
S nem szólítottam meg hegyeid lelkét,
Hol csak az igaz magyar érzi meg az Istent.
Én csak álmodom e tájról,
Nem tudom, hogy, de éjjelente látom,
Mint a szelet, mely hegyeiden lovagol
S mezőiden gyászolja a majd' százéves Trianont.
Nem jártam még ott.
Nem álltam még oly fenyők alatt,
Melyek a mennyig nőnek,
Menedéket ádnak a magyar őznek
S köztük csörgedez a hűs patak.
Nem hallottam még szavát a szélnek,
Mikor fülembe súgja: Üdv, testvér,
Telepedj ide mellém, végre hazaértél!
Nem kóstoltam vizét a hűs Küküllőnek!
Nem simítottam oly mezőt, édent,
Mely merre ellátsz, zöld örökké,
S nem szólítottam meg hegyeid lelkét,
Hol csak az igaz magyar érzi meg az Istent.
Én csak álmodom e tájról,
Nem tudom, hogy, de éjjelente látom,
Mint a szelet, mely hegyeiden lovagol
S mezőiden gyászolja a majd' százéves Trianont.
Szájról szájra száll az ének... (P.N.)
Szájról szájra száll az ének
Egyszer talán eljut hozzád
Fogadd hát be, legyen tiéd
Szívedben is égjen a láng
A csend partján is hallgasd meg
Sötétségben is tekints rá
Add tovább, és ha így teszel
Tudni fogod azt, amit kell
Így rendelték régen
Magyarnak születtél
Hidd csak el, hisz erre
Büszke leszel még
Szájról szájra száll az ének
Miért nem jut el hozzád?
Fogadd be, mert ez is tiéd
Szívedben is ott ég a láng
Hazugok közt igazat mondj
Sötétségbe hozd el a fényt
A hagyományokhoz ragaszkodj
Így tudni fogod, hogy miért
Rendelték így régen
Hogy magyarnak szülessünk
Hidd csak el, hisz erre
Örökké büszkék leszünk!
Szájról szájra száll az ének
Egyszer talán eljut hozzád
Fogadd hát be, legyen tiéd
Szívedben is égjen a láng
A csend partján is hallgasd meg
Sötétségben is tekints rá
Add tovább, és ha így teszel
Tudni fogod azt, amit kell
Így rendelték régen
Magyarnak születtél
Hidd csak el, hisz erre
Büszke leszel még
Szájról szájra száll az ének
Miért nem jut el hozzád?
Fogadd be, mert ez is tiéd
Szívedben is ott ég a láng
Hazugok közt igazat mondj
Sötétségbe hozd el a fényt
A hagyományokhoz ragaszkodj
Így tudni fogod, hogy miért
Rendelték így régen
Hogy magyarnak szülessünk
Hidd csak el, hisz erre
Örökké büszkék leszünk!
Valamit el kell érnem (H.B.)
Tudom azt, hogy izzik a tested,
Vágyak szele sújt le rád
Minden egyes érintésem
Elűzi az éjszakát
Szemeidben ott van a kérdés,
Szóra nyílnak ajkaid
Ne mondj még semmit kérlek,
Forró vágyam felhevít
Várj, valamit el kell érnem
A testem égeti a vér
Várj, valamit el kell érnem
Érezd, hogy benned ég
Várj, valamit el kell érnem
Szégyenben, bűnben élek
Várj, valamit el kell érnem
Érezd, hogy akarlak téged
Tudom azt, hogy perzsel a véred
Megéget, a mélybe ránt
Tébolyult álmaimban
Érzem bőröd bársonyát
Karjaidnak érintése
Megbénítja testemet
Vágyaimnak börtönéből
Menekülni nem lehet
Várj, valamit el kell érnem
A testem égeti a vér
Várj, valamit el kell érnem
Érezd, hogy benned ég
Várj, valamit el kell érnem
Szégyenben, bűnben élek
Várj, valamit el kell érnem
Érezd, hogy akarlak téged!
Tudom azt, hogy izzik a tested,
Vágyak szele sújt le rád
Minden egyes érintésem
Elűzi az éjszakát
Szemeidben ott van a kérdés,
Szóra nyílnak ajkaid
Ne mondj még semmit kérlek,
Forró vágyam felhevít
Várj, valamit el kell érnem
A testem égeti a vér
Várj, valamit el kell érnem
Érezd, hogy benned ég
Várj, valamit el kell érnem
Szégyenben, bűnben élek
Várj, valamit el kell érnem
Érezd, hogy akarlak téged
Tudom azt, hogy perzsel a véred
Megéget, a mélybe ránt
Tébolyult álmaimban
Érzem bőröd bársonyát
Karjaidnak érintése
Megbénítja testemet
Vágyaimnak börtönéből
Menekülni nem lehet
Várj, valamit el kell érnem
A testem égeti a vér
Várj, valamit el kell érnem
Érezd, hogy benned ég
Várj, valamit el kell érnem
Szégyenben, bűnben élek
Várj, valamit el kell érnem
Érezd, hogy akarlak téged!
Legyen jobb a világ! (H.B.)
Álomittas, magányos éjszakák
Koncerttermek, hideg, szűk szobák
Idegtépő, csapongó gondolat
Egy jó ital megoldja gondomat
Vihar tépte, eső verte táj
Lehajtott fejjel nyelem az út porát
Nem kergetek édes álmokat
Nem álmodom gyönyörű lányokjat
De vár egy igazabb élet
Hát mennem kell tovább
A vágy hajt, hogy szabadon éljek
Legyen jobb a világ!
Az élet ökle újra az arcomba vág
Semmibe néznek, mint egy kóbor kutyát
Kőbe vésett, hazug gondolatok
Rám sosem, sosem hatottatok
Kemény a szívem, nehéz, mint a kő
Harangok zúgnak, a vágyam egyre nő
Utam végén járok, a fény ragyog
Elkísérnek fáradt angyalok
De vár egy igazabb élet
Hát mennem kell tovább
A vágy hajt, hogy szabadon éljek
Legyen jobb a világ!
Álomittas, magányos éjszakák
Koncerttermek, hideg, szűk szobák
Idegtépő, csapongó gondolat
Egy jó ital megoldja gondomat
Vihar tépte, eső verte táj
Lehajtott fejjel nyelem az út porát
Nem kergetek édes álmokat
Nem álmodom gyönyörű lányokjat
De vár egy igazabb élet
Hát mennem kell tovább
A vágy hajt, hogy szabadon éljek
Legyen jobb a világ!
Az élet ökle újra az arcomba vág
Semmibe néznek, mint egy kóbor kutyát
Kőbe vésett, hazug gondolatok
Rám sosem, sosem hatottatok
Kemény a szívem, nehéz, mint a kő
Harangok zúgnak, a vágyam egyre nő
Utam végén járok, a fény ragyog
Elkísérnek fáradt angyalok
De vár egy igazabb élet
Hát mennem kell tovább
A vágy hajt, hogy szabadon éljek
Legyen jobb a világ!
A csitári hegyek alatt... (P.N.- azonos című népdal nyomán)
A csitári hegyek alatt régen leesett a hó
Azt hallottam, kisangyalom, véled elesett a ló
Kitörted a kezedet, mivel ölelsz engemet
Így hát, kedves kisangyalom, nem lehetek a tied
Amoda lent van egy erdő, jaj de nagyon messze van
Közepében, közepében két rozmaring bokor van
Egyik hajlik a vállamra, másik a babáméra
Így hát lehet, kisangyalom, együtt leszünk valaha
Amott látok, az ég alatt egy madarat repülni
De szeretnék a babámnak egy levelet küldeni
Repülj madár, ha lehet, vidd el ezt a levelet
Mondd meg az én galambomnak, ne sirasson engemet!
A csitári hegyek alatt régen leesett a hó
Azt hallottam, kisangyalom, véled elesett a ló
Kitörted a kezedet, mivel ölelsz engemet
Így hát, kedves kisangyalom, nem lehetek a tied
Amoda lent van egy erdő, jaj de nagyon messze van
Közepében, közepében két rozmaring bokor van
Egyik hajlik a vállamra, másik a babáméra
Így hát lehet, kisangyalom, együtt leszünk valaha
Amott látok, az ég alatt egy madarat repülni
De szeretnék a babámnak egy levelet küldeni
Repülj madár, ha lehet, vidd el ezt a levelet
Mondd meg az én galambomnak, ne sirasson engemet!
Szebb jövő (P.N.)
Hé, magyar! Mi lett belőled?
Mit sújtott rád a történelem?
Ki a hibás, mondd, ha nem te
Mert tehetsz ez ellen!
Mert tehetsz ez ellen!
Dicső a múltad, ez nem vitás
De gondod a jövődre száll
Egyre fogysz, de ne add fel!
Hát kitartás!
Hát kitartás!
Nyomornak álcázott bűnözés
Haragnak tettetett vérengzés
Kivégzés szerű lincselések
Mondd már ki: elég!
Hé, magyar! Mi lett belőled?
Mit sújtott rád a történelem?
Ki a hibás, mondd, ha nem te
Mert tehetsz ez ellen!
Mert tehetsz ez ellen!
Dicső a múltad, ez nem vitás
De gondod a jövődre száll
Egyre fogysz, de ne add fel!
Hát kitartás!
Hát kitartás!
Nyomornak álcázott bűnözés
Haragnak tettetett vérengzés
Kivégzés szerű lincselések
Mondd már ki: elég!
Falak (H.B.- L.L.- P.N.)
Lángok marják testemet, hadat üzenek a szélnek
Egész lelkemben reszketek, mikor szüleim mesélnek
Messzeföldön járok, képzeletem szárnyán
Ott állok, hol ébred a vihar, ott állok némán
Láttam, mikor dőltek a falak
Tüzek gyúltak egy pillanat alatt
S láttam azt is, hogy a remény szárnyra kél
Hideg ősz volt, merengő szemek
Könnyes arcok, és kinyújtott kezek
Mutatták egy jobb kor kezdetét
Meggyalázott életek, szertefoszló álmok
Elkerített nemzetek fölött az évek elszálltak
Messzeföldön járok, képzeletem szárnyán
Itt állok, hogy ébred a vihar, de már nem némán
Láttam, mikor dőltek a falak
Tüzek gyúltak egy pillanat alatt
S láttam azt is, hogy a remény szárnyra kél
Hideg ősz volt, merengő szemek
Könnyes arcok, és kinyújtott kezek
Mutatták egy jobb kor kezdetét
Lángok marják testemet, hadat üzenek a szélnek
Egész lelkemben reszketek, mikor szüleim mesélnek
Messzeföldön járok, képzeletem szárnyán
Ott állok, hol ébred a vihar, ott állok némán
Láttam, mikor dőltek a falak
Tüzek gyúltak egy pillanat alatt
S láttam azt is, hogy a remény szárnyra kél
Hideg ősz volt, merengő szemek
Könnyes arcok, és kinyújtott kezek
Mutatták egy jobb kor kezdetét
Meggyalázott életek, szertefoszló álmok
Elkerített nemzetek fölött az évek elszálltak
Messzeföldön járok, képzeletem szárnyán
Itt állok, hogy ébred a vihar, de már nem némán
Láttam, mikor dőltek a falak
Tüzek gyúltak egy pillanat alatt
S láttam azt is, hogy a remény szárnyra kél
Hideg ősz volt, merengő szemek
Könnyes arcok, és kinyújtott kezek
Mutatták egy jobb kor kezdetét
Esik az eső... (D.L.- azonos című népdal nyomán)
Esik az eső, ázik a heveder
Gyenge lábamat szorítja a kengyel
Bársony lekötés szorítja lovamat
Nehéz karabély nyomja a vállamat
Pajtás, hogyha látsz elesni engemet
Szállj le lovadról, lőjj agyon engemet
Vagy szuronyodat szegezd a mellemnek
Ne hagyj sokáig szenvedni engemet!
Esik az eső, ázik a heveder
Gyenge lábamat szorítja a kengyel
Bársony lekötés szorítja lovamat
Nehéz karabély nyomja a vállamat
Pajtás, hogyha látsz elesni engemet
Szállj le lovadról, lőjj agyon engemet
Vagy szuronyodat szegezd a mellemnek
Ne hagyj sokáig szenvedni engemet!
Tietek vagyunk (H.B.)
Itt élünk veletek, ezer arcú álom
Hideg télen, forró nyáron csak a jóra vágyunk
Nem elég egy érintés, nem elég egy szó
Itt lenni veletek, ez nekünk való
Nem elég egy érintés, nem elég egy szó
Itt lenni veletek, ez nekünk való
Itt élünk veletek, rögös úton járunk
Sötét arcú démonok közt igaz álmot látunk
Nem elég egy érintés, nem elég egy szó
Itt lenni veletek, ez nekünk való
Nem elég egy érintés, nem elég egy szó
Itt lenni veletek, ez nekünk való
Tietek vagyunk, értetek vagyunk
Minden szó kevés, mi mégis elmondjuk
Szemetek csillogó, szívetek lángoló
Forró tűz hevít, pegperzsel, mégis jó
Tietek vagyunk, értetek vagyunk
Minden szó kevés, mi mégis elmondjuk
Szemetek csillogó, szívetek lángoló
Itt lenni veletek, csak ez a jó
Itt élünk veletek, ezer arcú álom
Hideg télen, forró nyáron csak a jóra vágyunk
Nem elég egy érintés, nem elég egy szó
Itt lenni veletek, ez nekünk való
Nem elég egy érintés, nem elég egy szó
Itt lenni veletek, ez nekünk való
Itt élünk veletek, rögös úton járunk
Sötét arcú démonok közt igaz álmot látunk
Nem elég egy érintés, nem elég egy szó
Itt lenni veletek, ez nekünk való
Nem elég egy érintés, nem elég egy szó
Itt lenni veletek, ez nekünk való
Tietek vagyunk, értetek vagyunk
Minden szó kevés, mi mégis elmondjuk
Szemetek csillogó, szívetek lángoló
Forró tűz hevít, pegperzsel, mégis jó
Tietek vagyunk, értetek vagyunk
Minden szó kevés, mi mégis elmondjuk
Szemetek csillogó, szívetek lángoló
Itt lenni veletek, csak ez a jó
Hidegen fújnak a szelek...
(P.N.-V.I.- azonos című népdal nyomán)
Hidegen fújnak a szelek (hop, hej, hej-hop)
Hidegen fújnak a szelek (hop, hej, hej-hop)
Hidegen fújnak a szelek, azok jót nem jelentenek
Hidegen fújnak a szelek, azok jót nem jelentenek
Szabad élet, szabad madár (hop, hej, hej-hop)
Szabad élet, szabad madár (hop, hej, hej-hop)
Szabad élet, szabad madár, jaj, de jó, ki szabadon jár
Szabad élet, szabad madár, jaj, de jó, ki szabadon jár
Járnék én is, ha járhatnék (hop, hej, hej-hop)
Hazámban, ha szabad lennék (hop, hej, hej-hop)
Nem vagyok hazámban szabad, kezemen, lábamon lakat
Nem vagyok hazámban szabad, kezemen, lábamon lakat
Járnék én is, ha járhatnék (hop, hej, hej-hop)
Hazámban, ha magyar volnék (hop, hej, hej-hop)
Apám magyar, anyám magyar, gebedjen meg, akit zavar!
Apám magyar, anyám magyar, dögöljön meg, akit zavar!
(P.N.-V.I.- azonos című népdal nyomán)
Hidegen fújnak a szelek (hop, hej, hej-hop)
Hidegen fújnak a szelek (hop, hej, hej-hop)
Hidegen fújnak a szelek, azok jót nem jelentenek
Hidegen fújnak a szelek, azok jót nem jelentenek
Szabad élet, szabad madár (hop, hej, hej-hop)
Szabad élet, szabad madár (hop, hej, hej-hop)
Szabad élet, szabad madár, jaj, de jó, ki szabadon jár
Szabad élet, szabad madár, jaj, de jó, ki szabadon jár
Járnék én is, ha járhatnék (hop, hej, hej-hop)
Hazámban, ha szabad lennék (hop, hej, hej-hop)
Nem vagyok hazámban szabad, kezemen, lábamon lakat
Nem vagyok hazámban szabad, kezemen, lábamon lakat
Járnék én is, ha járhatnék (hop, hej, hej-hop)
Hazámban, ha magyar volnék (hop, hej, hej-hop)
Apám magyar, anyám magyar, gebedjen meg, akit zavar!
Apám magyar, anyám magyar, dögöljön meg, akit zavar!
Madarak szállnak (H.B.- D.L.)
Hol zúgó szél süvölt, a tájat sötétség fonja át
Kanyarog az út
Az otthon melegét érzem, szívemben ezernyi szép emlék
De fénye már kihunyt
Ha kellett veletek voltam
Ha bántottak, azt nem én akartam
Anya, gyermek, szerető asszony
A szívem, a lelkem csak nektek adtam én
Madarak szállnak az égen
Szikrákat szórnak a napsütésben
Végtelen utamon egyedül járok
A madarakkal én is ott szállok
Vándor, ha utamra tévedsz
Emlékezz minden szépre
Nézz fel, hol a felhőket látod
A madarakkal én is ott szállok
Hol zúgó szél süvölt, a tájat sötétség fonja át
Kanyarog az út
Az otthon melegét érzem, szívemben ezernyi szép emlék
De fénye már kihunyt
Ha kellett veletek voltam
Ha bántottak, azt nem én akartam
Anya, gyermek, szerető asszony
A szívem, a lelkem csak nektek adtam én
Madarak szállnak az égen
Szikrákat szórnak a napsütésben
Végtelen utamon egyedül járok
A madarakkal én is ott szállok
Vándor, ha utamra tévedsz
Emlékezz minden szépre
Nézz fel, hol a felhőket látod
A madarakkal én is ott szállok
Szájról szájra száll az ének... című album dalszövegei
Honlapkészítés : P.S.
